A munkahelyeken gyakran lehet találkozni beléptetőrendszerekkel. Ha mi magunk nem is találkozunk ezzel a szisztémával minden nap, ha a sarki kifőzdében vagy ebédlőben várakozunk, biztosan látunk olyanokat, akiknek mágneskártya lóg a nyakukban egy céges logóval vagy akár a saját nevükkel, képükkel ellátva. Ez is a munkahelyi beléptetés egy része: ezzel a kártyával lehet a biztonsági kapun átkelni, ami a legtöbbször kamerás megfigyelőrendszerrel is össze van kötve. Cikkünkben most összefoglaljuk a munkahelyi beléptetőrendszerek előnyeit, használatuk lényegét, és hogy milyen munkahelyeken lehet találkozni velük a leggyakrabban.
Hol használják leggyakrabban a munkahelyi beléptetést?
A munkahelyi beléptetéssel a legtöbbször irodaházakban, közületekben (pl. kormányhivatalok, minisztériumok stb.), repülőtereken, éttermekben lehet találkozni. Ezeken a helyeken mégneskártyás, vagy ahogy a legtöbben hívják csippantós rendszer működik. Minden munkavállaló nevéhez hozzá van kapcsolva az adataival egy kódszám, aminek a fizikai megnyilvánulása a mágneskártya. Ennek a használatával tud a rendszerbe ki és belépni: azaz a munkahelyére ki és belépni.
Nagyon sokszor azonban nemcsak a belépést szolgálja egy ilyen rendszer. A kártyákhoz bizonyos engedélyeket is lehet párosítani. Pl. az éttermekben a felszolgálók mágneskártyája jó az öltözőbe, az étterembe, de már nem lehet vele bemenni a szárazáru raktárba, ahova a legtöbbször a séfeknek, szakácsoknak van csak bejárása.
Miért jó a munkahelyi beléptetés?
Számtalan haszna van a munkahelyi beléptetőrendszernek – ez a koronavírus járvány kitörésekor is világossá vált. Például, le lehet követni, hogy ki, milyen napon és mennyit tartózkodott a helyszínen. Ezzel ki lehet szűrni azokat, akik megfertőződtek a koronavírussal, és azt is fel lehet mérni, hogy az épület mely részaiben tartózkodtak, és kikkel érintkeztek. A rendszer hőkamerákkal együtt is működik: ilyenkor már a beléptetés pillanatában ki lehet szűrni a lázas munkatársakat.
De a beléptetés a pénzügynek is hasznos lehet: igazolni lehet, hogy ki melyik napon dolgozott vagy volt szabadságon.